(c. regény szinopszisa)
Regényemet Gárdonyi: Egri Csillagok c. műve hatására írtam, és bár néhány részlete hasonló – ez a történelmi hitelesség megtartása végett elkerülhetetlen volt –, forrásmunkának mégsem ezt a regényt, hanem Sugár István: Az Egri vár históriája c. könyvét használtam.
Célom az volt, hogy csaknem száz évvel Gárdonyi Géza után, újra történelmünk egyik legjelentősebb hőstettére irányítsam a figyelmet, felfrissítve ezzel a nimbuszt, mely ezt az eseményt övezi, úgy, hogy még több nevet megszemélyesítsek a várvédő hősök névsorából. Regényemben próbáltam az akciódúsabb cselekményt igénylő mai fiatalság igényeit kielégíteni.
A főcím: Küzdelmek népe, népünk történelme folyamán elszenvedett viszontagságaira utal.
A regény 1992-ben kezdődik, mikor a Magyar Terroristaelhárító Különleges Alakulat helyettes parancsnoka, Gergely főhadnagy bevetésre Egerbe indul. Útközben egy időkapun át, párhuzamos dimenzióba, az 1552-es évbe kerül. Sorsszerűen vezet az útja az akkori Egerbe, ahol a már ismert események középpontjában találja magát, s bár modern fegyverek is vannak a birtokában és a nyelvet is eltérően beszéli, kiléte mindvégig titok marad, s a bajtársiasság és hősiesség eme fellegvárában, úgy harcolja végig az ostromot, hogy végig háttérben marad a tény: ő huszadik századi ember.
Kemény, kíméletlen csaták, véres ostromok, humoros és könnyeztető jelenetek, szerelem és önfeláldozás szálai futnak végig a regény egészén, míg visszajut a jelenkori Egerbe, hogy végrehajtsa a feladatát.
S hadd fejezzem be ezt az ismertetőt azzal a négysoros verssel, amivel a regény végződik, melynek belső jelentését nem lehet korokra bontani, mert érvényességét sohasem veszti el.
Ha elfog a keserűség, hogy mit hoz a jövő,
és félsz nagyon.
Tudd: az ember ereje nem a karjában,
a lelkében vagyon!
Részlet a könyvből!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
